A magyar mozi 120 éves, mondhatni, aggastyán. Ez alatt a 120 év alatt a legek már megdőltek minden tekintetben – ezeket gyűjtöttük össze.
Egy vetítőgépből átalakított kamerával készült az első mozgófilm. Ünnepi programsorozattal emlékezünk a magyar filmekre.
Leghosszabb a Sátántangó
Minden idők leghosszabb magyar filmje Tarr Béláé: a nem túl rövid alkotásairól ismert világhírű rendező legje az 1994-es fekete-fehér Sátántangó. A film alapjául szolgáló regény Krasznahorkai László műve, akinek az 1989-es Kárhozata óta Tarr több művét megfilmesítette. A film, melyet már 1985 óta el akart készíteni, de a rendszerváltás előtt nem sikerült elkezdeni a forgatást, végül 1991 és 1994 között minden összeállt.
A nem sokkal a rendszerváltás előtt játszódó történet fő cselekményszála egy alföldi mezőgazdasági kollektíva széthullása, ahol a lakosok közül többen készek arra, hogy a telep bezárásáért kapott pénzzel elhagyják lakhelyüket, de a két éve eltűnt Irimiás visszatérésének híre megváltoztatja elképzeléseiket.
Az első magyar film Cannes-ban
Itt elsőre Fábri Zoltán Körhintáját említenénk Törőcsik Mari legendás cannes-i szereplésével, de nem a legendás, tragikus kimenetelű szerelem története volt az első hazai mozi, mely eljuthatott a francia filmfővárosba, hanem A tanító, Keleti Márton Bródy Sándor színművéből készült műve.
Elsők az elsők között
Az első női rendező: Kolonits Ilona – Utazás Szabolcsba – 1955
Az első hangosfilm: A kék bálvány 1931 (Lázár Lajos)
Az első színes film: Ludas Matyi 1950 (Nádasdy Kálmán)
S noha manapság már nem illik filmrendezőkről és filmrendezőnőkről beszélni, nőként először Mészáros Márta érte el ezt a sikert 1980-ban, szóval lényegesen később Örökség című filmjével, viszont ő 1984-ben már visszatérő vendégként érkezett a Napló gyermekeimnekkel, melyért már a zsűri külön nagydíját nyerte. A legjobb férfialakítás díját pedig Páger Antal hozta el a Kosztolányi regényéből készült film, a Pacsirta főszerepével 1964-ben. Az utóbbi években Tarr Béla, Mundruczó Kornél és Nemes Jeles László filmjei szerepeltek.
Arany és Ezüst Medvék a Berlinálén
Szabó István volt az első magyar filmrendező, aki Bizalom című filmjével Ezüst Medve díjat nyert 1980-ban, de a rendszerváltás szépreményű orosztanárnőinek kilátástalan életéről szóló 1992-es Édes Emma, Drága Böbe két díjat is besöpört.
Arany Medvét először viszont Mészáros Márta nyert az Örökbefogadással 1975-ben, később a szintén erősen női vonatkozású Kilenc hónap és a Napló szerelmeimnek nyertek elismeréseket. Enyedi Ildikó pedig 2017-ben lett világhírű belső csöndekre építő, megejtő szépségű és ritka kivitelezésű filmjével, a Testről és lélekrőllel Borbély Alexandra főszereplésével.
A Casablanca és az első magyar Oscar-díj
Sokak által a minden idők legjobb filmjének tartott Casablanca (1942) volt az a film, amiért magyar rendező, Michael Curtis, alias Kertész Mihály rendezőként Oscart-díjat nyert 1944-ben. A magyar némafilm aranykorának egyik legtermékenyebb rendezője (csak 1918-ban például 45 filmet rendezett) a Tanácsköztársaság bukása után először Bécsbe, azután Dániába, majd az Egyesült Államokba emigrált, itt vált világhírűvé.
A legeslegelső: Sándorházi Vilmos Béla
Ő volt a legelső magyar, aki Oscar-díjat nyert, méghozzá látványterveiért és művészeti munkáiért. Igaz, nem a saját nevén, hanem a felesége után felvett William S. Darling néven. 1920 körül költözött Kaliforniába, ekkor kezdett el filmstúdióknak dolgozni művészeti tervezőként. A tehetséges fiatalember hamarosan a 20th Century Fox filmstúdió művészeti részlegének vezetője lett.
Magyar származásúként ugyan néhányan kaptak még Oscar-díjat – Rózsa Miklós az Elbűvölve (1945), majd a Kettős élet (1947) és a Ben Hur (1959) zenéjéért, Zukor Adolf pedig életműért (1949) –, de magyarországi magyarként először Rófusz Ferenc 1981-ben A légy című animációs filmért; Szabó István pedig a Mephistóval váltotta díjra a jelölést 1982-ben. A sikert és minden idők legnagyobb filmes díját Nemes Jeles László különös képi világú Holokauszt-filmjével, a Saul fiával ismételte meg 37 év elteltével, ami legalább egy évre ellátta a magyar művészeti médiát témával.
Nemes Jeles filmjét világszerte egyöntetű kritikai siker fogadta, de a nézőszámokat tekintve is nagyon szépen teljesített: a mai napig ez a Vajna-rendszer legnézettebb filmje.
Legdrágább Kincsem
A Nagy Ervin és Petrik Andrea főszereplésével forgatott, a magyar csodakancáról szóló 2017-es Herendi Gábor-film, a Kincsem mind a kiadási (több mint kétmilliárd forintos állami támogatás, az összköltségvetés eléri a 2,9 milliárd forintot), mind a bevételi oldalon rekordokat döntött. Minden idők legdrágább magyar filmjének jegybevétele már két hónappal a bemutató után elérte az 500 millió forintos határt és a 374 ezer nézőt. De nemcsak emiatt fogunk emlékezni rá, hanem a két főszereplő fergeteges alakítása miatt is.
Legnézettebb: A miniszter félrelép
Az 1997-es A miniszter félrelép 662 ezer nézőt vonzott a mozikba, ezzel a rendszerváltás utáni magyar mozitörténet legnézettebb filmje. (A teljes magyar filmtörténetet tekintve ezt a címet a Mágnás Miska viszi el 1949-ből, az Egri csillagok a harmadik.) A valójában hebehurgya, a munkahelyi szex és a hatalom körül forgó sztori a topmodell szépségű titkárnőt alakító topmodell Dobó Katát ugyan nem repítette a világhírnév felé, és azt se lehet mondani, hogy Törőcsik Mari nyomdokaiba lépett, de megalapozta karrierjét egész hátralevő életére. A Valami Amerika a nézettségi listán a dobogó harmadik helyén szerepel 529 187 nézővel, ötödik a listán a Csinibaba 503 ezerrel.
Cameron filmje elérte az egymillió nézőt itthon, ami az elmúlt húsz év második legnagyobb sikere. Zsebre tette a tavaly bemutatott összes magyar filmet, de a régi nagyokkal nem bírna el.
A leghíresebb betiltott film: A tanú
Bacsó Péter szatírája már betiltása alatt kultfilmmé vált, és máig tanulságos és szórakoztató mementója a magyar történelem egyik legnyomasztóbb periódusának. Merész hangneme ellenére a film forgatókönyve viszonylag gyorsan zöld utat kapott, sőt személyesen Aczél György, a Kádár-korszak legfőbb kulturális irányítója bólintott rá. A forgatást később mégis le kellett állítani, és csak úgy lehetett folytatni, hogy a rendező mellé politikai biztost neveztek ki. Rényi Péter (a Filmművészeti Tanács elnöke, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese) személyében. A forgatókönyvet át kellett írni (!), jeleneteket töröltek és forgattak újra, de még a próbavetítések után is kértek változtatásokat. És még így sem engedték bemutatni, az első hivatalos vetítésre közel tíz évet kellett várni. Ekkorra azonban már beépült a köztudatba, a betiltás alatt ugyanis kézről kézre járt a kópiája, először a párfunkcionáriusok szórakoztatták magukat vele, később a pártmunkásokhoz, KISZ-klubokba, egyetemi filmklubokba is eljutott. A tiltás feloldását követően, 1981-ben a cannes-i filmfesztiválon is bemutatták.
Meztelen nő a mozivásznon!
Magyarországon a háború után a kommunista éra is még igyekezett visszaszorítani a moziban a fedetlen női testeket. A férfi nézőközönség nagy örömére azonban kevés sikerrel, hisz 1959-ben Makk Károly Ház a sziklák alatt című filmjében már gyönyörködhetett a nézősereg Bara Margit fedetlen kebleiben, és nem is ez volt az első alkalom az ilyetén örömökre. Az 1945-ös Valahol Európában című filmben, ha csak pár pillanatra is, Bánki Zsuzsa kebléről forgatás közben rántotta le véletlenül a ruhát egy statiszta, és ez annyira megtetszett Radványi Gézának, a rendezőnek, hogy végül ezt a képet vágta be.
Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című film képviseli hazánkat a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjért folyó versenyben.
Horváth Lili Stork Natasa főszereplésével forgatott filmje bemutatása óta rendre halmozza a fesztiválsikereket, az antalyai fesztiválon a főszereplő a legjobb színésznő díját nyerte, Varsóban a film FIPRESCI-díjat kapott, de Toronto, Chicago is meghívta fesztiváljaira. Stork Natasa pedig legutóbb a fiatal tehetségeket díjazó berlini Shooting stars programba is bekerült, és akár az Oscar is kinéz: a film képviseli ugyanis Magyarországot a legnagyobb filmes díjért folytatott közdelemben.
Forrás: Index
Kép: Filmhu
