Kínai hatósági közlések szerint magyar idő szerint vasárnap reggel 5 óra 24 perckor darabokra hullva visszatért a földre a kínai Hosszú Menetelés–5B hordozórakéta, amely az épülő kínai űrállomás főmodulját vitte fel április 29-én – derül ki a Reuters cikkéből.

A hordozórakéta roncsainak nagy része elégett a légkörben, ami megmaradt belőle, az Indiai-óceánba zuhant a Maldív-szigetektől nyugatra, lakott területtől távol.

Az amerikaiak ebből egyelőre annyit erősítettek meg, hogy a Hosszú Menetelés–5B roncsai az Arab-félsziget felett érték el a föld légkörét.

HARMINC MÉTERÉVEL ÉS 22 TONNÁJÁVAL EZ VOLT A LEGNAGYOBB, EMBER ÁLTAL ALKOTOTT SZERKEZET, AMELY A FÖLDBE CSAPÓDOTT.
Érkezése azért keltett némi izgalmat, mert az amerikai űrparancsnokság irányíthatatlannak nyilvánította. Becsapódása hatásáról Jonathan McDowell asztrofizikus, a Harvard Egyetem kutatója korábban azt mondta, mintha egy kisrepülőgép zuhanna le, és 160 kilométeres körzetben szóródnának szét a roncsai.

Ezt a feltevést a kínaiak elutasították, jelezve, hogy a Hosszú Menetelés–5B nem lakott területre fog zuhanni, de éppen ennek a hordozórakétának az elődje volt az, amely 2020. május 22-én lakott területre zuhant Elefántcsontparton az ország második legnagyobb városa, Bouaké mellett. Ekkor több lakóház megrongálódott, csak a szerencsén múlott, hogy senki nem sérült meg.

A Hosszú Menetelés–5B zuhanása – írta korábban a The Guardian – egy másik problémára is felhívja a figyelmet, mégpedig arra, hogy a világűr bolygónkat övező része kezd úszni a szemétben. Az Európai Űrügynökség (ESA) adatai szerint a föld körüli pályára állított 11 370 műholdból 6900 még mind a bolygó körül kering, de közülük csak 4000 működik. Mivel a sorsukra hagyott szerkezetek egy idő után a darabjaikra törnek, összesen 28 160 darab űrszemét áll megfigyelés alatt.

Forrás és fotó: Index