Bethpage Black két napig Európa játszótere volt, de a vasárnapi zárónap váratlan izgalmakat és drámát hozott. A Team USA elképesztő hajrával majdnem visszahozta a már elveszettnek hitt győzelmet, ám végül Shane Lowry és Tyrrell Hatton fél-fél pontja biztosította a 15–13-as európai diadalt – az első idegenbeli sikert 2012 óta.
A hétpontos előny, amely majdnem kevésnek bizonyult
Bethpage Black legendás pályája a drámáról híres, de amit vasárnap láthattunk, még a legmerészebb forgatókönyvírók fantáziáját is felülmúlta. Európa 11½–4½-es, hétpontos előnyből várta a zárónapot. A statisztika mellettük szólt: soha nem fordított még csapat négy pontnál nagyobb hátrányból, így érthető, hogy sokan formális erődemonstrációt vártak a vendégektől.
Ehhez képest Amerika olyan feltámadást produkált, amelyről évtizedek múlva is beszélni fognak. A végeredmény 15–13 Európának, de a végső siker az utolsó puttokig nem volt biztos.
Korai fordulat: piros szín a táblán
A nap meglepetéssel indult: Viktor Hovland nyaksérülés miatt visszalépett, így a Harris English elleni meccs döntetlennel zárult (12–5). Az első igazi összecsapásban Cameron Young, a New York-i közönség kedvence, legyőzte Justin Rose-t. A rutinos angol sokáig vezetett, de Young a hátsó kilencen fantasztikus birdie-sorozattal fordított, és higgadt játékkal hozta a meccset. 12–6.
Justin Thomas és Tommy Fleetwood klasszikus csatát vívtak. A back nine végig hullámvasútszerű mérkőzését Thomas a 18. greenen egy 4,5 méteres putttal döntötte el az őrjöngő közönség előtt. 12–7.
Xander Schauffele ellenállhatatlanul játszott Jon Rahm ellen. A spanyol klasszisnál mintha elfogyott volna az energia, Schauffele pedig könyörtelenül kihasználta ezt, és 4&3-ra nyert. 12–8.
Európa első mentőövei
A fokozódó nyomáson Ludvig Åberg győzelme tudott enyhíteni. A svéd higgadt, kontrollált játékkal tartotta maga mögött Patrick Cantlayt, és a 17. szakaszon bebiztosította Európa egyetlen vasárnapi győzelmét. 13–8.
A szomszédos pályán Matthew Fitzpatrick ugyan remekül kezdett, és a front nine végére öt szakaszos előnyt épített, de Bryson DeChambeau nem ismert lehetetlent. Látványos birdie-k sorával egyenlített, majd az utolsó szakaszon döntetlenre mentette a meccset. 13½–8½.
A klasszisok csatája, Rory McIlroy és Scottie Scheffler párharca a várt izgalmakat hozták. A világelső Scheffler négy vesztes mérkőzés után végre felállt, és egy szoros végjátékban az utolsó szakaszon legyőzte az európai vezért. 13½–9½.
Lowry és Hatton: hősök a kritikus pillanatban
Sepp Straka és Rasmus Højgaard veresége után (13½–11½) a tábla ijesztően pirosra váltott. Európa tartalékai olvadoztak, kellett valaki, aki megállítja az amerikai rohamot.
Shane Lowry vállalta magára a szerepet. Russell Henley ellen végig fej fej mellett haladtak, de a 18. greenen az ír játékos 2,4 méteres puttjával döntetlent harcolt ki, amely Európának a 14. pontot jelentette – és garantálta, hogy a trófea legalább náluk maradjon. Lowry ünneplése mindent elárult: az egész nap feszültsége robbant ki belőle.
A végső szó azonban Tyrrell Hattoné volt. Collin Morikawa ellen végig kiélezett volt a küzdelem, és amikor az amerikai hosszú birdie-kísérlete célt tévesztett a 18-ason, Hatton már tudta: két biztonságos putt elég a győzelemhez. Megtette, amit kellett, és Európa 14½ ponttal megszerezte a Ryder Cupot.
Robert MacIntyre zárta a sort, aki Sam Burns ellen döntetlennel fejezte be, beállítva a 15–13-as végeredményt.
Donald öröksége
Luke Donald kapitány két év alatt két kontinensen vezette győzelemre Európát. A 2023-as „Romp in Rome” után most a „Battering at Bethpage” következett. Donald így Tony Jacklin után a második kapitány, aki otthon és idegenben is győzelemhez segítette a csapatot, de ő az egyetlen, aki játékosként is mindkét terepen nyert. Talán nem túlzás, hogy Donaldról már nem csak mint korszakos edzőről beszél a sajtó, hanem egyenesen minden idők legjobbjaként emlegeti. Az a fegyelmezettség, alázat és jó döntések sorozata, ami az idei Ryder Cup nagy részét jellemezte európai szempontból, és hogy mindezt a sokszor kifejezetten ellenséges amerikai közönség előtt sikerült elérni, mindenképpen kiemeli az edzői munkát, amely bizonyára mintaként szolgál majd és elemzések tárgya lesz az elkövetkező években.
Az utolsó napon a Ryder Cupra megérkező USA majdnem véghez vitte minden idők legnagyobb hőstettét, és megfordította a megfordíthatatlant, de most is bebizonyosodott, hogy hiába a nagy roham és az európai rövidzárlat, hiába tud uralni egy napot a válogatott, a lassú rajt, és az első két nap beszedett tetemes hátrány megbosszulja magát. Az USA-nak muszáj lesz tanulnia a hibáiból a 2027-ben Írországban megrendezésre kerülő Ryder Cupra.
Fotó: Ryder Cup Europe / Facebook