Életének 84. évében meghalt Nádas Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, esszéista, fotóriporter szerda reggel gombosszegi otthonában. Az író személyét és életművét számos kortárs művész, kiadó és politikus méltatta. A német nyelvterületen megjelent nekrológok összességében olyan európai rangú íróként mutatják be Nádas Pétert, akinek prózájában a személyes emlékezet, a történelmi trauma és az emberi test tapasztalata szorosan összekapcsolódott.
Maximalista, valamint hihetetlenül autonóm emberként és szerzőként jellemezte Nádas Pétert a Jelenkor című irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője.
Ágoston Zoltán azt mondta: Nádas Péter nagyon magasra tette a lécet szellemileg és etikailag. Semmilyen politikai erő nem tudta befolyásolni, maga alakította ki elképzeléseit a világról, önmagát nevelte, és ez az önnevelődés az utolsó leheletéig tartott - tette hozzá.
Nádas Péter életműve a magyar irodalom kiemelkedő teljesítménye - méltatta az írót Christina Viragh magyar származású író és műfordító, aki a művész számos könyvét ültette át német nyelvre. A Párhuzamos történetekért 2012-ben Nádas Péter kapta a Brücke Berlin-díjat és a Südwestrundfunk (SWR) német közszolgálati rádió irodalmi díját, Christina Viragh pedig a Lipcsei Könyvvásár díját vehette át a kötet fordításáért.
Christina Viragh hangsúlyozta: Nádas Péter halála nagy veszteséget jelent a magyar és a világirodalom számára, de igazán mégsem veszett el, mert "nagy könyvei velünk maradnak, és továbbra is olvasni, újraolvasni fogjuk őket". Közölte: Nádas Péter rendkívül intelligens, érzékeny és jó humorérzékű ember volt.
A kortárs magyar és európai próza egyik meghatározó alakjaként méltatják Nádas Pétert a német nyelvterületen megjelent nekrológok. Az írót elsősorban a 20. századi történelem, az erőszak, az emlékezet és az emberi test kapcsolatának rendkívül pontos ábrázolójaként mutatják be.
Az osztrák Der Standard című lap nekrológja "az erőszak krónikásának" nevezi Nádast, aki monumentális műveiben a közép-európai lélek "pszichogramját" alkotta meg. A lap szerint Nádas "az európai lélektáj felmérője" volt, és műveiben a 20. század erőszakos pusztításának következményei, az emlékezet töredékessége és az emberi érzékelés kerültek középpontba. Az Euronews "a kortárs magyar irodalom óriásaként" emlékezik Nádasra, akinek írásait a személyes emlékezet, a történelem, a test és az emberi kapcsolatok rendkívül pontos vizsgálata jellemzi. A beszámoló szerint az írót nemcsak Magyarországon, hanem Németországban és a nemzetközi irodalmi életben is kora egyik meghatározó szerzőjeként tartották számon.
A Die Presse szerint az író "egy sebész vagy egy fotós szemével" mutatta meg a 20. századi ideológiák pusztító hatását. Azt vizsgálta, miként vésődik bele a történelem az emberek testtartásába, gesztusaiba, szavaiba és testébe. Az osztrák közszolgálati média (ORF) szerint az írót egész életművén végigkísérte "a gyűlölet sötét hatalma", az emberek egymással szembeni kegyetlensége. Az ORF külön kiemeli Nádas osztrák kapcsolatait és az 1991-ben neki ítélt Osztrák Állami Európai Irodalmi Díjat.
Több magyar kulturális intézmény közleményben búcsúzott az írótól. Az Örkény István Színház azt írta: "A veszteség felfoghatatlan. Hatalmas életműve a magyar kultúra elmúlt fél évszázadának legnagyobb, egyetemes értékei közé tartozik, és jelentősége az időben csak növekedni fog. Szerencsések vagyunk, hogy kortársai lehettünk". A Vígszínház közölte: "Nádas hangja és írói stílusa utánozhatatlan, egyedülálló a magyar drámairodalomban. (…) Sem követője, sem elődje nincs különleges drámai látásmódjának".
Búcsúzott a Fiatal Írók Szövetsége, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Digitális Irodalmi Akadémia, valamint a Miskolci Nemzeti Színház is, amely ebben az évadban tűzi műsorára az író Rémtörténetek című művét. Mint régi szerzőjétől búcsúzott az Alföld folyóirat az írótól, emlékeztetve, hogy kapcsolatuk több mint hat évtizedre nyúlik vissza.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter úgy fogalmazott, hogy Nádas Péter személyében korszakos magyar író távozott a kulturális életből, ami hatalmas veszteség nemcsak Magyarország, de a teljes világirodalom számára is.
"Köszönjük neki, hogy megmutatta a világnak, mit jelent Közép-Európa és Magyarország, mire képes a magyar irodalom" - írta Tarr Zoltán, kiemelve, hogy Nádas Péter életműve a magyar irodalom egyik legjelentősebb és legösszetettebb öröksége.
A főpolgármester Budapest díszpolgáraként is méltatta az írót. Karácsony Gergely azt írta: Nádas Péter "nem feltette Budapestet a térképre, hanem megmutatta országnak-világnak, hogy hol is van ez a város Európában".
Megemlékezett az író haláláról Baka András államfő és Magyar Péter miniszterelnök is.
Nádas Péter 1942. október 14-én született Budapesten. 1967-ben jelent meg első kötete, A Biblia, két évre rá a Kulcskereső játék című novelláskötete. 1972-ben befejezte az Egy családregény vége című munkáját, amely csak 1977-ben jelent meg. 1984 óta élt és dolgozott Gombosszegen. 1986-ban jelent meg monumentális nagyregénye, az Emlékiratok könyve, amelyen 1973-tól dolgozott. 1993-ban infarktust kapott, újraélesztették. A nemlét közelségének megtapasztalásából született Saját halál című kötete. Párhuzamos történetek című regénye csaknem húszévnyi alkotómunka után 2005-ben jelent meg. 2017-ben publikálta Világló részletek című monumentális memoárját. 2022-ben jelent meg Rémtörténetek című regénye, 2025-ben pedig a Szünet nélkül és a Halott barátaim című könyv.
Számos elismerést kapott, köztük Kossuth- és József Attila-díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, a Würth-díjat, a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjét. Nevét többször is a Nobel-díj várományosai között emlegették.
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Kovács Anikó
