A Nemzeti Golf Egylet „a golf életben tartásáért és a magyar golf fejlesztéséért végzett több évtizedes, áldozatos munkájáért” tüntette ki Szlávy Tibort néhány nappal ezelőtt. A HG Magazin sportszakértőjének nem ez az első díja, hiszen a golfban végzett alázatos munkájáért már korábban is többször elismerték. A golf élő legendájával most egy néhány évvel ezelőtti interjút olvashatnak. Gratulálunk az elismeréshez
A Szövetség 2003 évi kitüntetettjei között szerepelt az elmúlt közel egy évtized főtitkára is, akiről a fiatalok nem is tudják, hogy a magyar golfélet több mint hetven évében személyesen is részt vállalt. A kitüntetettel folytatott beszélgetésünk során vált egyértelművé, hogy a hazai golfsport száz éves múltja mögött egy család sportszeretete, a golf iránti elkötelezettsége és egy női golfozó már legendásan nagy játékos pályafutása áll.
Szlávy Tibor otthonában már a belépéskor érzékelni lehetett, hogy szinte minden a golfról szól. Az előszoba falára felhelyezett 110 éves eredeti és St.Andrews-i kovácsműhelyekből kikerült golfkészlet, a régi és új szakkönyvek, sport évkönyvek és folyóiratok sora, és számos serleg minden szobában. Az asztalon zöld műfűben alig arasznyi kis golfütő, rajta a házigazda nevével és pontos születési dátumával.
- Ezt apám ajándékozta születésemkor nejének, dr.Szlávy Béláné Hevesi Erzsébetnek, aki akkor már sokszoros magyar bajnok, nemzetközi eredményeivel Európa egyik legjobb női golfjátékosa volt. A régi ütők nagyanyáméi és nagybátyáméi voltak, de még anyám is játszott velük a harmincas évek elejéig. A díjak legnagyobb része pedig a családom szerzeménye is, hiszen nálunk mindenki golfozik Ez szinte “kötelező” hagyomány.
A család története a magyar golf születésénél kezdődik.1902 december 13-án mutatta be a Lóverseny-pályán gróf Andrássy Géza a MOB tagja és későbbi elnöke a golfot. Lauber Dezső műépítész nevéhez fűződik viszont a sportág hazai bevezetése. Lauber Dezső a századelő magyar sportéletének egyik kiemelkedő egyénisége,a MOB titkára 1906 és 1915 között és a későbbiekben sokszoros golfbajnok. Mint a Tátra Klub titkára pályaépítésbe kezdett Tátralomnicon és 1909-ben megnyitotta az ország első golfpályáját. A Budapesti Golf Club (később Magyar Golf Club) 1910. évi megalakulása megteremtette a lehetőségét a Sváb-hegyi pálya megtervezésének. Az első világháború miatt a teljes pálya csak a 20-as évek elejére készült el Lauber Dezső tervezésében és kivitelezésében. A magyar golf pár év alatt nagyon gyors fejlődésen ment keresztül és 1926-1936 között meghatározója volt Európa golféletének. Annyira, hogy a klub 25 éves évfordulóján Bobby Jones, minden idők leghíresebb amatőr játékosa is megtisztelte jelenlétével a klubot és játszott a pályán a jubileumi versenyen. Nemcsak azért említettem meg Lauber Dezsőt, mert a hazai golfsport megteremtője volt, hanem mert mint a nagyszüleim jó barátja, nagyapám korán bekövetkezett halála után mostohaapaként viseltetett a családdal szemben és nagyanyámon kívül mostoha-fiát és lányát is megtanította erre a csodálatos sportra. Mint később kiderült ez nagyon jó döntés volt.
Anyámról, Hevesi Erzsébetről 1913-ban ír először a szaksajtó, amikor tizenöt évesen az első női versenyt megnyerte. l921-ben nyeri az első női bajnokságot Gyurkovich Béláné néven (első férje a magyar golf-bajnok) Az ezt követő húsz évben még tizenhatszor áll a bajnoki dobogó legmagasabb fokára. A háború után még két bajnoki címet szerez. Mint 0 Hcp-s “scratch” játékos több férfiversenyen is győzött és lett az abszolút legjobb magyar játékos. Sorra nyeri a legrangosabb európai versenyeket is és a kontinens egyik legjobb játékosának tartják. A teljesség igénye nélkül emelem ki: Osztrák bajnok /1926, 1927, 1928, 1929, 1936/, Csehszlovák bajnok /l932,1933,1935,1937/. Többször áll fel a Német bajnoki dobogó 2-ik helyére, de amikor 1926-ban megnyeri a Pless-kupát és közvetlen utána Európa legerősebb bajnokságát is (kétszer is maga mögé utasítva a kontinens-bajnok Erika Sellschoppot) Európa legjobbjának minősítették és a világon is az ötödik helyre rangsorolták az ekkor már Szlávy Béláné néven versenyző édesanyámat. A Jugoszláv bajnokságon-Bled-ben-1938-ban 2-ik. 1929-ben helyezést ér el a Francia nyílt bajnokságon.
Jómagam már három éves koromban ütőt fogtam, és mivel anyám legtöbbször magával vitt a pályára, így nem is igen volt más választásom. Bár nagy türelemmel tanított, sok emlékezetes versenyen is indultam, olyan nagyon komoly eredményeket azonban nem értem el. A húgom Madarászné Szlávy Erika- viszont 1991-ben magyar bajnok is lett. Férje, Madarász László ifjú korában még anyámtól tanulta és szerette meg ezt a sportot. Nevéhez fűződik az 1951-ben felfüggesztett Magyar Golf Club újjászervezése, amelynek jelenleg is tiszteletbeli elnöke. Az új idők első szabálykönyvének fordítója és több golfsportot népszerűsítő munka szerzője. Húgom a klub titkári teendőit is ellátta haláláig. Mindkét fia - Erik és Gábor - golfozik.
Visszatérve a háború utáni időkre. A pálya különösebb kárt nem szenvedett, de csak kilenc szakaszt tudtunk üzemeltetni. Apám lett a klub elnöke és én az ügyvezető titkár, amíg erre a rendszer lehetőséget adott 1951-ig. Már akkor is inkább a szervezéssel, a klub gazdasági ügyeivel foglalkoztam, de időnként azért a fűnyírásból is kivettem a részem.
Golfozási lehetőségünk nemcsak azért szűnt meg, mert családunkat kitelepítették a Hajdúságba, hanem mert a klubházat a kommunista rendszer bezáratta, a golfot nem kívánatos imperialista sportnak minősítette-beleértve azt is, hogy a golfklub a kémtevékenység melegágya-és a pályát elfoglalta a szovjet hadsereg. Ezek után jobb volt, ha nem kérkedtünk azzal, hogy valaha is golfoztunk. A hatvanas évek második felében még volt egy fellángolás, amikor józan közgazdászok és hazafias érzelmű politikusok megkísérelték enyhíteni a szovjet rendszert. Anyám felkérést kapott a Széchenyi hegyi Vörös Csillag / régebben Golf / Szálló vezetésétől, hogy a szálloda háta mögötti területen alakítson ki egy három szakaszos “little” pályát. A nagypolitika ezt az enyhítést nem nézte jó szemmel és az anyám vezetésével két évig jól működő kis idegenforgalmi “könnyítést” is bezáratta.
A sportág tetszhalála nagyon sokáig tartott, huszonöt évig. Ekkor jött haza Kubából Dr. Gáti Ferenc agrár vegyészmérnök, aki a több éves kiküldetése során nagyon megszerette a golfot. Sikerült engedélyt kapnia arra, hogy Kisoroszi melletti ősfüves területen golfozhasson és a Mezőgazdasági Szakszövetkezet keretében létrehozza a golfszakosztályt. Ebből alakult ki azután 1979-ben a Kék Duna Golf Club és vált lehetővé az országos Szövetség létrehozatala is 1989-ben. Mint alapító tag vettem részt mindkét szervezet irányításában, gazdasági és adminisztratív vezetésében. Azért arra is büszke vagyok, hogy a ma már sajnos csak emlékként tisztelt Kisoroszi golfpálya építésében saját kezűleg is részt vettem.
Tehát folytattam a családi hagyományokat, hiszen Apám - bár mint golfozó sem vallott szégyent - inkább a szervező munkában jeleskedett. és nevéhez fűződik az első magyar golf szakkönyv és szabálykönyv elkészítése és kiadása 1936-ban. Erre legközelebb azután már csak 1992-ben kerülhetett ismét sor, szerkesztésemben. Büszke vagyok arra, hogy az idén kiadott és 2008-ig érvényes szabálykönyvet is én lektoráltam és szerkesztettem. Az elmúlt tíz évben megjelent szakkönyvek legtöbbjénél szakmai lektorként működtem közbe. Közel húsz évig voltam a hazai golfsport sajtóreferense is és a versenyek tudósítása mellett megszámlálhatatlan cikknek voltam írója vagy inspirálója, vigyáztam a sportág hiteles megjelenítésére. 199o-ben szerkesztettem a Magyar Golfélet című-sajnos rövid életű-szaklapot. Már évek óta a Hungarían Golf Magazin szakértője és rendszeres tudósítója vagyok. A szövetség főtitkári feladatait nyolc évig láttam el. Ennek “stafétabotját” átadva a fiatalságnak, most az év elejétől a Senior Társaság ugyanezen feladatait látom el. A “funkció”-váltással igyekeztem kissé több szabadidőhöz jutni, mert szeretném életem nagy célját megvalósítani, a százéves magyar golf történetét megírni. Közben szükség lenne még sok mozgásra, játékra és versenyekre.
De térjünk vissza a családra. Feleségemmel Bubával is sikerült megszerettetni a golfot. Rendszeresen edz és játszik, sőt nagyon sokszor vesz részt versenyszervezésekben és segít feladataimban. Gyermekeim több más sportági előkészítés után folytatták a családi hagyományt. Lányom Barbara a női élmezőnyben kíséreli meg a nagymamától kapott gének hasznosítását. Fiam Marcell is birtokában van ennek a tehetségnek, hiszen a Francia Golf Szövetség edzőtáborának kétszeri meglátogatása után már fiatalon 20 alatti Hcp-vel büszkélkedhetett..
Miközben átkísérem a házigazdát a lakás zárterkélyére egy kis puttolásra, a műfűnek kikiáltott zöld padlószőnyegen és csodálattal szemlélem a szobák polcain a számtalan díjat, magamban azt számolom, hogy az elmúlt száz esztendő magyar golf története egy család négy generációjának története, ma már talán joggal nevezhetjük egy hazai golf dinasztia történetének is.