Élőgalamb-lövészet, pisztolypárbaj, akadályúszás – hihetetlen olimpiai versenyszámok

 

Jövő pénteken a megnyitóünnepséggel rajtol el hivatalosan a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott tokiói olimpia, amelyen 33 sportágban 339 versenyszámban viaskodnak a földkerekség legkiemelkedőbb sportolói az aranyérem megszerzéséért.

 

A 32. nyári ötkarikás játékokon olyan új sportágak is megjelennek már, mint a karate, a falmászás, a szörfözés vagy a gördeszkázás, de messze nem ezek lesznek a viadal történetének legmeglepőbb versenyszámai!

 

Az újkori olimpiákat 125 évvel ezelőtt Athénban indították útjukra, és rögvest a következő, 1900-as játékokon alaposan elszaladt a rendezők fantáziája, rengeteg, mára kifejezetten furának tűnő versenyszámot találtak ki a derék franciák. A viadalt amúgy a párizsi világkiállítás részeként rendezték meg, az olimpiai eszmét ennek alárendelve.

 

Távolugrás – lóval
Persze simán lehet távolra ugrándozni, ami jó poén, de mennyivel jobb lenne, ha egy ló hátán tennénk meg ezt? Gondolhatták a párizsi szervezők, aminek leginkább a belga Constant van Langhendonck örülhetett, aki ironikusan Extra-Dry (Extra száraz) hátán ülve repült 610 centit a szétázott talajon. Ennél azért ló nélkül is ugrottak már néhány nagyobbat, a rekordot Mike Powell tartja 895 centivel – érdekesség, hogy ezt 30 évvel ezelőtt, 1991. augusztus 30-án épp Tokióban állította fel, ahol Carl Lewis 887 centiig jutott, ami minden idők harmadik legjobb teljesítménye.

 

Magasugrás – lóval
Az előbbi kategóriában 570 centiméterrel ezüstérmes olasz Gian Giorgio Trissino itt már aranyérmet szerzett, igaz, a hazai Dominique Garderes-rel holtversenyben, 185 centis eredménnyel. Itt Javier Sotomayor 1993-ban bemutatott ugrása jelenti az etalont, a 245 centis eredményét azóta sem sikerült megdönteni. Érdekesség, hogy az 1900-as olimpián rendezett viadalon a versenyzők több lóval is indulhattak, Trissino Oreste hátán szerzett ezüstérmet, Mélepón pedig a negyedik legjobb eredményt tudta felmutatni a 19 fős mezőnyből. A valaha volt legmagasabb ugrás lóval amúgy 247 centis, Alberto Morales Huaso ex-Faithfullal teljesítette ezt még 1949-ben.

Érdekesség, hogy 1900 és 1912 között helyből magasugrás is volt a programban, a gyerekkora nagy részét gyermekbénulása miatt kerekesszékben töltő amerikai Ray Ewry háromszor is megnyerte a számot, valamint a távol- és hármasugrást is – ezeket is helyből kellett anno indítani, összesen nyolc aranyat szerzett.

 

Akadályúszás
Az úszás már az első újkori olimpián is szerepelt, négy évvel később viszont próbáltak egy kicsit csavarni rajta és újabb versenyszámot kitalálni: az akadályúszást. A Szajnán 200 métert kellett haladni a résztvevőknek, miközben először egy cölöpön másztak át, majd egy kis hajó felett kellett visszajutni a vízbe, hogy egy újabb vízi jármű alatt is áthaladjanak, mielőtt a túlparton kijön a versenyző. Frederick Lane 2:38.4 perc alatt teljesítette a távot, amivel ugyanúgy aranyérmes lett a walesi születésű ausztrál, mint egy nappal korábban a 200 méteres gyorsúszásban – megelőzve utóbbiban az ezüstérmesként záró Halmay Zoltánt is.

 

Galamblövészet – élő galambokkal!
Alighanem az állatvédők heves tiltakozása előzne meg egy ilyen gondolatot, de 121 évvel ezelőtt agyaggalambok helyett élő állatokkal rendezték meg ezt a versenyszámot. Közel 300 galamb esett áldozatául a párizsi olimpiának, amit egyébiránt a belga Leon de Lunden nyert meg 21 találattal – ezt követően pedig jöhetett az agyagos megoldás a további viadalokon.

 

Víz alatti úszás
Nem meglepő módon ez is 1900-ban szerepelt az olimpiákon. A feladat összetett volt, egyrészt 60 métert kellett megtenni egy levegővel a víz alatt – méterenként két pont járt –, másrészt viszont minél több időt is kellett a víz alatt tölteni, mert minden másodperc egy pontot ért. A legjobb víz alatti úszó egyértelműen a dán Peder Lykkeberg volt, aki 90 pontot kapott a lent eltöltött idejéért, viszont ő körkörösen úszott, nem egyenes vonalban, így a távolságra csak 28,5 métert, együtt pedig csak 57 pontot kapott, a 147-es összegével bronzéremmel kellett hogy beérje. A viadalt így Charles Devendeville nyerte meg, aki a 60 métert 68,4 másodperc alatt úszta le (188,4 pont), őt a szintén francia André Six követte, akinek 65,4 másodpercet sikerült eltöltenie a víz alatt eközben (185,4 pont).

Kötélhúzás
Számos párizsi újítással ellentétben ez a verseny legalább nem csupán egy olimpiát ért meg, hiszen 1920-ig összesen ötször került be a programba (1916-ban az I. világháború miatt elmaradtak a játékok). A feladat az általános iskolai tesiórákból jól ismert: itt nyolcfős csapatok gyürkőztek egymásnak, hogy öt perc alatt a kiindulási ponttól számítva hatlábnyira (183 centiméter) elhúzzák a riválisokat, ha ez nem jött össze egyik félnek sem, akkor az nyert, aki távolabb jutott el. Az első viadalt a dán–svéd vegyes csapat nyerte meg, miután az egyik fél második sikeréig tartó fináléban 2–0-ra felülmúlták a házigazdát.

 

Kötélmászás
De ha már az iskolai emlékek... Kötélmászás már az 1896-os játékokon is volt, ülő helyzetből, csak a kezüket használva kellett a sportolóknak feljutni 49 láb (15 méter) magasba, ezt a görög Nikolaosz Andriakopulosz tette meg leggyorsabban, 23,4 másodperc alatt, majd ezt a távot 1904-ben lefelezték. 1932-ben rendezték meg negyedszer, (eddig?) utoljára a versenyszámot, az olimpiai rekordot Raymond Bass állította fel, az amerikai 6,7 másodperc alatt jutott fel az ekkor már 8 méterre visszaemelt táv tetejére.

 

Távolba merülés
Az 1904-es St. Louis-i játékokra is jött egy érdekes vízi esemény. A feladat szerint helyből kellett elugorva minél többet haladni előre a vízben anélkül, hogy az ember megmozdulna. Amint az induló feje kijött a vízből, a versenye véget ért, illetve 60 másodperc elteltével automatikusan véget ért a próbálkozás, és az addigi távot mérték le a bírák. William Paul Dickey 19,05 méteres siklásával nyerte meg az olimpiák történetének egyetlen ilyen versenyét.

Tandembicikli
Az 1908-as londoni olimpián mutatkozott be a francia André Auffray, Maurice Schilles kettős sikerével, és bár 1912-ben nem szerepelt a programban, 1972-ig rendre ott volt. A viadalon kétfős csapatok viaskodtak egymással tandembringákkal 2000 méteren keresztül, hogy ki a leggyorsabb.

 

Pisztolypárbaj
No nem a szó hagyományos értelemben vett változatára kell gondolni, 1912-ben a stockholmi viadalon nem egymásra lőtt a két szemben álló fél, hanem egy 170 centi magas kitömött célpontra, amit külön pontzónákra osztottak fel. Egyéniben az amerikai Alfred Lane lőtt a legjobban 30 méterről, csapatként viszont a házigazda svédek értek fel a csúcsra.

 

Szólószinkronúszás
Ehhez várunk néhány másodpercet... Ha a sportágra gondolunk, nyilván mindenkinek a szeme előtt van, ahogy egy csapat a vízben tökéletes összhangban mozogva nyűgözi le a közönséget. 1984-ben, 1988-ban és 1992-ben úgy voltak vele a szervezők, hogy jó ötlet lenne egy olimpián megnézni, hogyan kerül valaki szinkronba – saját magával.

 

 

Forrás: Index

Kép: 

Versenynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
6
7
8
9
13
17
20
21
22
23
24
27
28
29
30


banner ugynoksegi v2 260px

Keresés